Ezt a hetet már sokkal könnyebb volt átvészelni... Megszoktam a tanfolyamot, de talán az is közre játszott, hogy szerdán nemzeti ünnep volt, így volt egy nap pihenő. Mi azonban ezt a napot kirándulással töltöttük... Bernddel (német lakótársam) és a barátaival (4 német, 2 francia és 2 finn fiatal) elutaztunk Kasztóriába, és a környező hegyekbe, illetve az albán határhoz, ahol a Priszpa - tavakon keresztül átkukucskáltunk Albániába is.
Sajnos az idő nem kedvezett, mert esett az eső, de nem riadtunk vissza tőle, a hangulat annál jobb volt...
Sajnos a görög tanfolyamnak vége lett pénteken, az alapok megvannak, itt az ideje a hétköznapokban tanulni és gyakorolni:).

Most egy kis "pihenés", és utazás, jövő héten Istambulba megyek ("Óó, Isztambul, vágyom nálad lenni bitangul, Ahol tárva-nyitva a sok bazár, Csacska szívem arra vár".), aztán a tavaszi szünetre is vannak tervek, mert az nálunk 2 hetes lesz, aztán jön a köv. "megmérettetés", a Goethe Intézetbe kell majd járnom hospitálni, de ez mind nagyon izgalmas lesz:)

Egy másik élet kezdődött...

Az elmúlt 5 nap után úgy érzem magam, mint a vizsgaidőszak végén...
Most azt hiszem kimondhatom, hogy elkezdődött az egyetem, neki kell(ett) állni a tanulásnak. De még hogy?
Az órákra rendszeresen készülni kell, referátumok, kötelező olvasmányok tömkelege, ...
Hétfőn pedig 20 erasmusos "sorstársammal" együtt elkezdtük a görög nyelv alapjainak elsajátítását. Naponta este fél 6-tól 9-ig tart a kurzus 2 héten keresztül. A résztvevők közül legnagyobb számban a franciák képviseltetik magukat, aztán a németek, lengyelek, de van köztünk, 1-1 holland, belga, olasz és spanyol fiatal is. Én kezdettől fogva kiszúrtam magamnak a hollandot:), de jóban lettünk a spanyol és egy német lánnyal is.
Nagyon élvezem a görögöt, főleg a betűk miatt:). Kicsit úgy érzem magam, mint az általános iskolában, mikor először írni tanultam. 5 nap alatt sok hasznos dolgot sikerült gyakorolni (írás, olvasás, számolás, bemutatkozás, fontosabb infók a családról, és különféle dialógusok pl. egy hotelben, vagy az utcán, ...) Természetesen a nyelvtan és minden más magyarázni való angolul történik, amiben még szintén nem vagyok a top-on, így még arra is koncentrálni kell, szóval ezután a 3,5 óra után jó egy kicsit kiszellőztetni a fejem hazafelé menet.
A héten kétszer a holland tanárommal is sikerült 2 extra alkalmat egyeztetni, hogy elkezdjük a felzárkózást a többiekhez. Szenzációs egy "fazon", nagyon a szívén viseli az ügyemet; elintézte nekem, hogy a könyvtárból ne csak 1 napra vehessem ki a könyvhöz kapcsolódó anyagokat, hanem egy hétre, és a hozzá tartozó CD-ket pedig ingyen lemásoltatta. Kicsit méltatlannak érzem magam erre a nagy figyelmességre...

Összefoglalva talán elég annyit mondanom, hogy ez a 4 nyelv (angol, német görög , holland) amit a héten rendszeresen gyakorlok különböző élethelyzetekben és kontextusokban, kicsit még "szokatlan", de a következő latin szentenciával nagyon azonosulni tudok: "Varietas delectat". :-)

Az előző 3 napot sikerült "ágyban, párnák közt" tölteni, meg leadni pár kilót és feltöltődni annyi energiával, hogy ma már "kerngesund" vagyok, így a fél várost bejártam, hogy a közben készített képek által jobban megismerhessétek végre Szalonikit:)... Este még külön lementem naplementét nézni, hogy abból is kapjatok kis ízelítőt.
Szóval... Jó képnézegetést (a Szaloniki-s albumban is van sok új)!

A harmadik hétről (utólag)...

Egy laza hét...
Nem volt a héten egyetem, ugyanis karnevál ünnep van, nálunk viszont már böjt, úgyhogy én nem mentem sehova. Bernd (lakótársam) és a barátai elmentek vidékre, ahol áll. az egyik legszebb a karnevál, de mikor visszatérvén kérdeztem tőle, milyen volt, azt mondta, hogy nem hagytam ki semmi különöset...
Hétfőn szintén vele és egy német lánnyal egy fél napra elhagytuk a nagy város zaját, és az egyik közeli hegyet hódítottuk meg. Végre egy kis természet:)... Nagyon jó volt barangolni, a szép kilátásban gyönyörködni. A hegy teteje felé haladva még hó is volt. (innen készítettem a tájképeket Szalonikiről, amiket már múlt héten felraktam a többi közé)
Van egy jó hírem: a hőmérséklet elérte a 3 héttel ezelőtt várt szintet, azaz 18 fok fölé emelkedett, 1-2 nap elérte 20 fokot is:). Ennek úgy megörültem, hogy minden este lementem sétálni a tengerpartra. 2 alkalommal teljesen tiszta volt az ég, gyönyörű naplementében volt részem:).
Pénteken egy kedves barátnőmmel (Eleni, aki görög, de 18 éves koráig Németországban élt) átrendeztük a szobámat. Majd erről is lesznek képek.
Március 6-9 volt itt Szalonikiben egy óriási vásár/rendezvény, ahol egész Görögországról jöttek az emberek bemutatni az egyes standoknál az országuk legfinomabb ételeit és italait.
Szombaton mi is elmentünk megnézni, és belekóstolni:). Szerencsére a külföldiek ingyen bemehettek. NA most jön az a rész, amit írásban nem lehet kifejezni... Rengeteg enni-, innivaló, főleg borok, sajtok, olívabogyó, tészták, tenger gyümölcsei, húsok (pl: az általam nagyon kedvelt gyros, ami össze sem hasonlítható az otthonival), ... Ami különleges volt számomra, az a Metaxás, mézes, narancsos palacsinta, és a strucc hús. Nekem viszont a kedvenceim még mindig a különféle sajtok (főleg a feta) és hozzá a finomabbnál finomabb borok voltak.
Este 8-kor zárt, addig ott voltunk, én a végén már csak nézelődtem, mert semmi nem fért belém.

A misékről talán még nem írtam... Ha jól tudom, egyetlen katolikus templom van a városban, meg rengeteg orthodox. A jelenlegi albérletemtől ez kb. 45 percre van gyalog. Minden vasárnap ide járok, mert hála Istennek, ez angolul van, így valamennyit értek is belőle. Szerencsére az állandó részek, az énekek és az olvasmányok ki vannak rendszeresen nyomtatva, így lehet követni. Amúgy kissé nehezen menne, ugyanis a pap Fülöp-szigeteki, nem kis akcentussal rendelkezik. A templomba járók 90%-a fekete. Az elején nagyon nehéz volt megszokni azt a "felszabadult" imamódot, ahogy ők imádkoznak, kissé kaotikusnak tűnt, de most már egyre könnyebb.

A második hét eseményei...

A hetet 2 szóban össze tudom foglalni: egyetem, albérletkeresés.

Az egyetemen csak 5 tanegységem lesz, mert 25 kredit a kötelező, és itt ált. 4-5-6 kredites 1 tárgy.
Amúgy felvennék többet is, de nem hirdettek meg sok olyat, ami nekem előnyös lenne, így maradtam ezeknél. Ezek viszont nagyon jónak ígérkeznek:)...

Egy különleges órám: Holland nyelv és kultúra 2.
Mikor átnéztem a kurzuskínálatot, megütötte a szememet, és nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy ezt is felvegyem. Tudtam, hogy ez a nyelv a német, az angol és a francia keveréke, amiből kettőhöz már konyítok valamennyire, franciát pedig a közösségemnek hála már 2 éve folyamatosan hallgatom, és a közeli terveim között szerepel az elsajátítása, így még jobban beleéltem magam. Gyorsan le is kellett azonban tennem róla, mert a végén oda volt írva az előfeltétele: ennek a kurzusnak az első része, ami az őszi szemeszterben volt.
Na erre támadt egy ötletem, és írtam a tanárnak egy mailt, hogy ő mit ajánl, és csodák csodájára még aznap megjött a válasz: "Kedves Annamária, üdvözlöm Thessalonikiben és köszönöm a mailjét. Nagyon örülök, hogy a kurzusom megnyerte a tetszését, azt tanácsolom, jöjjön el az órára, próbálja meg, és ha úgy érzi, hogy nincs értelme, akkor foglalkozom Önnel külön is. Szép hétvégét, várom szerdán!" (persze mindez németül)
Na hát erre aztán végképp nem számítottam...
El is mentem szerdán, és nagyon élveztem az órát:). Egy holland 50 év körüli férfi tartja, csak 7-en voltak a csoportban. Sokat meg is értettem belőle, és már a feladatokba be is kapcsolódtam, persze nem ment simán, mély víz volt a javából, de első nekifutásnak nem rossz.
Itt az egyetemen a tanegységek 3 órásak egyben, nem 90 percesek mint otthon.
Lenyomtunk tehát 3 órát, majd a tanárral még ott maradtunk fél órát, és elkezdte velem újra az elején.

Ami még érdekes, hogy itt a diákok ingyen megkapják a könyveket, ami kell az óráikhoz.
A másik szupernek ígérkező tanegységem: Friedrich Dürrenmatt.
Erre az órára tehát 4 könyvét ingyen megkaptuk:)... - lesz mit hazacipelni:).

Vannak olyan diákok, akik annak ellenére, hogy egyetemen vagyunk nem képesek németül beszélni, így mindent görögül mondanak. Ez eléggé dühítő, főleg, mikor a tanár erre szintén görögül válaszol, de majd megszokom, és utánaérdeklődöm.

A másik tevékenységem a héten a lakáskeresés volt.
Minden hirdetést amit találtam, felhívtam, és vagy megnéztem, vagy már eleve kilőttem valami miatt. Persze én mint mindenben, most is tökéleteset szerettem volna, de beláttam, hogy lejjebb kell adnom a szintet. Berendezett külön szoba internettel, erkéllyel, szép kilátással, normális fürdővel (mosógéppel!) és konyhával, jó fej lakótársakkal, mindez a városközpontban és olcsón - hát ez nem jön össze erre a félévre:(.
A végén maradt egy, ahol immáron 2 napja tartózkodom: egy szépen berendezett szoba internettel, jól felszerelt konyhával és fürdővel, 20 percre gyalog a városközponttól (ahogy Bernd írta: "esős időben van bőven buszközlekedés is:)"), jó fej lakótársakkal (egy német srác - Bernd, és egy észt lány - Lyzell). Amire pedig nem is gondoltam eddig, hogy így mind a 2 nyelvet tudom egyszerre gyakorolni (Bernddel németül beszélünk, Lyzellel angolul, és ha együtt vagyunk mind a 3-an akkor is angolul, amit meg nem tudok, azt Bernd fordítja:)...

Hát ez a jelenlegi állapot... - ha végiggondolom, minden olyan simán és kegyelemteljesen alakult eddig:), remélem a legjobbakat a közeljövőben is).

Az első hét eseményei...

Bevallom, kicsit féltem a kijöveteltől, hiszen az erasmusos évfolyamtársaim már hónapokkal előre mindent elrendeztek, mindennek utánajártak, mindent lefoglaltak, ...
Én is próbáltam hasonlóan felkészülni a nagy útra, lefoglalni a szállást, utánanézni az egyetemi dolgoknak, de sehonnan sem kaptam választ.
Mint utóbb kiderült, ez a görög mentalitás... "mindent szép nyugodtan, ráérünk arra még", "csak semmi pánik", és hasonlók.
Többen tudják, hogy az egész szállás kérdés még az utolsó pillanatban sem volt egyértelmű.
Ráadásul végig izgultam az Bécs felé, hogy vajon fel engedik-e a repülőre a 20 kg-s súlykorlátozás ellenére a csomagom, vagy ott kell fél pillanat alatt eldöntenem, miket kell mégis itthon hagynom.

A kezdeti nehézségek ellenére azonban minden nagyon gördülékenyen ment.
Egy teljesen ismeretlen lány (Hannah - német erasmusos- akivel azóta is a legjobb a kapcsolatom) kijön elém a reptérre, megveszi nekem a buszjegyet, segít a cipekedésben és befogad az albérletébe. Itt töltöttem el az első 2 hetet, az első héten egy francia lány, a múlt héten pedig egy francia fiú társaságát is élvezve.
A görög egyetemben sem kellett csalódnom, ugyanis azért mentem ki 14-én, mert az írták, hogy 16-án kezdődik a semester, ennek ellenére 23-án volt az első órám.
Hannah és kedvese Christos (aki egyébként félig görög, félig egyiptomi, de 13 éves koráig Németo-ban éltek) mindenben segítségemre voltak... Ott voltak, mikor az egyetemi papírokat kellett intézni (term. mindent görögül), jöttek velem albérletet nézni, gondoskodtak nekem görög mobilról,megtanították a fontosabb görög kifejezéseket ...
És mindezt egy teljesen ismeretlennek, aki közben ismerőssé vált:).

Az időjárás nem éppen nekem kedvezett az elmúlt 2 hétben, ugyanis 7 fok körül mozgott a hőmérséklet, mindez a tavaszi ruhakollekcióval kicsit meredeknek tűnt, de mindent meg lehet oldani.

A görög életvitelhez az éjszakázás is hozzátartozik, az utóbbi 2 hétben sikerült teljesen átállnom az éjjel 2, 3-kor fekszem, 11 körül kelek verzióra.

A múlt hétvégén elhagytuk a nagy várost, és "vidékre" mentünk. Megnéztünk 2 kisvárost (képeket láthattok róla az albumomban). Jó volt látni az ország ezen oldalát is. Christos anyukája és testvére Vériában laknak, náluk szálltunk meg.

Az első hét tehát ismerkedéssel telt (város és neveztességei, lakótársak és barátaik, görög életvitel, ...)